„Egy iskolás gyermek energiaszükséglete átlagosan 2200-2500 kcal naponta, ami megegyezik egy közepes mennyiségű fizikai munkát végző felnőttével. A mai gyerekek többsége akár napi 10 órát is távol tölt otthonától, hiszen iskolába, különórákra jár. Így a szülők csak keveset tudnak felügyelni a helyes és egészséges táplálkozási szempontból javasolt öt étkezésből – reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora –. A reggeli azonban éppen ilyen. Ezért is nagyon fontos, hogy a gyerekek életritmusához és szükségleteihez alkalmazkodva, a szülők nagy tápértékű reggelit állítsanak össze.”
– mondja Kubányi Jolán, az Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke, aki kétszer négyéves mandátuma után köszönt le a tisztségről
Ébredés után jöhet a reggeli
Reggelinek az az étkezés számít, amit ébredés után maximum 3 órán belül elfogyasztunk. Gyerekek esetében a reggelit még az első tanóra előtt meg kell ejteni. Minekután ideális esetben legalább napi 6-8 órát alszunk, sőt, a gyerekek inkább 8-10 órát, ezért a reggeli elfogyasztása előtt gyakori esetben akár több, mint 10 óra is eltelik evés nélkül. Így aztán tényleg rendkívül fontos, hogy felkelés után máris „üzemanyaggal” lássuk el a szervezetüket.
Magyarországon a gyerek 26%-a nem eszik reggelit
A szülők túlnyomó többsége tisztában van azzal, hogy milyen fontos a napi első étkezés szerepe abban, hogy a gyerekek kellő energiával feltöltve birkózzanak meg azokkal a szellemi és fizikai kihívásokkal, amelyeket az óvoda és még inkább az iskola állít eléjük. Hogy magunkról, felnőttekről miért feletkezünk meg, és a saját energiabevitelünkre miért nem fordítunk elég energiát, arról kicsit később… Most lássuk a gyerekeket!
Sajnos a tapasztalat és a témában végzett kutatások azt mutatják, hogy a magyar gyerekek közel fele fehérlisztből készült péksüteményt kap reggelire, a teljes kiőrlésű termékek csak a kicsik ⅙ részének reggelijében szerepelnek. Zöldséget és gyümölcsöt a gyerekek 35-39 százaléka fogyaszt rendszeresen, további 30 százalékuk csupán alkalmanként. Összességében elmondható, hogy a magyar gyerekek mintegy egyharmadának reggelijéből teljes mértékben hiányoznak ezek az alapvető, rostokban gazdag élelmiszercsoportok.
Igazán szomorú az a tény is, hogy a népesség 26 százalékának esetében teljesen kimarad a gyerekek reggeliztetése, amit a legtöbben időhiánnyal magyaráznak. De a rohanó hétköznapok vagy a kifogás, miszerint a gyerek úgy sem éhes, nem állják meg a helyüket! A reggeli mind a gyerekek, mind a felnőttek számára elengedhetetlen fontosságú az egészség és az energia megőrzése érdekében!
Hé emberek, a reggelit soha ne feledjétek!
Hiszen a reggeli a napi energiabevitelünk 20%-át kell, hogy fedezze. Egy 9-13 éves iskolás gyermek energiaszükséglete átlagosan 1800-2300 kcal naponta, ami megegyezik egy közepes nehézségű fizikai munkát végző felnőttével, akiknek javasolt 2200-2500 kcal-t bevinni egy nap. Ennek a mennyiségnek az ötödét (tehát kb. 350-450 kcal-t) a reggeliből kellene fedezni minden felnőttnek és gyereknek.
Az egészséges, és elegendő reggeli ugyanis meghálálja a ráfordított energiát…
