Jócskán belecsöppentünk a nyárba, és bár alig bírjuk a forróságot, nem hagyunk fel kedvenc időtöltésünkkel: a gyógynövénygyűjtéssel.
Már többször írtunk arról, hogy milyen gyógynövényt miért érdemes gyűjteni, meg arról is esett már szó, hogy mikor és hogyan szedj gyógynövényeket, de eddig még nem beszéltük a szedés utáni fázisokról. Tarts velünk, mert mai bejegyzésünk központi témája a gyógynövényszárítás lesz!
A nyárban az a legjobb, hogy frissen tudjuk fogyasztani az éppen begyűjtött növényeket, hiszen ilyenkor ezek isteni ízt adnak ételeinknek, italainknak, és mesés illattal töltik meg a lakást. De ha abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy sikerült annyit gyűjteni, amennyit nem tudsz frissen elfogyasztani, akkor érdemes kiszárítva későbbre eltenni a természetes orvosságokat.
Ezért fontos a szakszerű gyógynövényszárítás
Első és legfontosabb tény: szakszerűtlen szárítási feltételek esetén a legjobb minőségű gyógynövényből is értéktelen produktum származhat. Gyakorlati megfigyelések szerint a rosszul szárított, a megengedettnél (8-12%-kal) magasabb nedvességtartalmú növény raktározás közben könnyen megromlik, penészedik, befülled és használhatatlanná válik. És ezt természetesen el akarjuk kerülni.
Szárítást megelőző lépések
- Miután befejezted a gyógynövények gyűjtését, gondoskodj róla, hogy minél előbb feldolgozásra kerüljenek. Erre a minél jobb minőség, a minél magasabb hatóanyag-tartalom megtartása miatt van szükség, mert a nedves növényi részek könnyen megromlanak.
- A feldolgozás az átválogatással kezdődik. Gyűjtéskor a legnagyobb gondosság mellett is előfordul, hogy beteg növényi részek, esetleg fűszálak, más növények keverednek a gyűjtött növényi részek közé. Ezeket el kell távolítani a gyógynövények közül.
- Alapvetően a gyógynövényeket nem kell megmosni a szárítás előtt, ezért is kell nagy figyelmet szentelni annak, hogy hol gyűjtöd a növényt (nem poros utak mentén, nem szeméttárolók mellett stb.). A sáros, esetleg állati ürülékkel vagy más szennyeződéssel borított növényi rész egyrészt mosás után sem hozza azt a tisztasági fokot, amit szeretnénk, másrészt a nedves növényi részek leszárítása rengeteg plusz energiát és odafigyelést igényel. Többek között ezért nem gyűjtünk eső után sem.
⭐FIGYELEM!⭐
A mosás tilalma alól kivételt képeznek a föld alatti növényi részek, ezek leggyakrabban gyökerek, rizómák és sztólók. Gyűjtést követően a föld nagy részét óvatos ütögetéssel, illetve gyökérkefével érdemes eltávolítani, majd óvatos, de alapos mosással tisztítani.
Az aprítás következik. Célszerű a kérgeket kissé felaprítani szárítás előtt, mert aprítás után gyorsabban megszáradnak ezek a vaskosabb növényi részek, továbbá könnyebb lesz a tárolás és a majdani felhasználás is. Az aromás növények sokat veszítenek illatukból és ízükből az aprítással, így ezeket célszerűbb közvetlenül a felhasználás előtt aprítani, morzsolni.
Gyógynövényszárítás
A szárítás a gyógynövények leggyakoribb tartósítási módja. A szárítás ideje, hőfoka, a levegő páratartalma mind olyan befolyásoló tényezők, amelyeknek a növény sajátosságaival megfelelő összhangban kell lenniük a szakszerű gyógynövényszárítás érdekében. A legtöbb betakarított gyógynövény magas (75–80%) víztartalmú, a szárítás feladata pedig ennek a víznek a lehető legrövidebb idő alatti elpárologtatása. A nyers növényi rész szárítását úgy kell elvégezni, hogy a hatóanyag-tartalom és a természetes szín a szárítás után is minél erősebben megmaradjon.
Ezeket a szempontokat tartsd figyelemmel a sikeres szárításhoz:
1. A szárítás folyamán a legfontosabb a gyorsaság. Minél gyorsabban sikerül megszárítani a nyersanyagot, annál rövidebb ideig rombolódhatnak a növényben lévő jótékony enzimek, így annál jobb minőségű lesz a szárított gyógynövény.
TIPP:
Minél vékonyabb rétegben terítsd ki a növényeket a gyorsabb szárítás érdekében.
2. A másik alapvetően fontos szempont a szárítási hőmérséklet. A különböző növényi részek optimális szárítási hőmérséklete eltérő. A hőmérséklettől függetlenül fontos azonban a folyamatos légcsere, a növényt körülölelő levegő nedvességtartalmának alacsony szinten tartása. Ehhez szükséges a megfelelő ventiláció, a szellőzés biztosítása.
TIPP:
Naponta forgasd át a növényeket, nehogy befülledjenek.
3. A különböző növényeket egymástól elkülönítve szárítsd, hogy megelőzd a keveredésüket, illetve címkézd is fel őket.
TIPP:
Aromás növényeket ne száríts más növények közvetlen közelében, mert átadják erős illatukat, illetve a belsőleg mérgező növényeket – melyek külsőleg sok esetben nagyon áldásosak lehetnek – mindig elkülönítve szárítsd a többi növénytől.
Szárítás befejezése
A száradás általában szemmel látható változásokkal is jár. A száradó növényi részek összezsugorodnak, ráncolódnak, keményednek. Gyakran a színük is megváltozik, ami többnyire színmélyülést (barnulás, vörösödés) jelent. Egyes esetekben a száradás szag és ízbeli változással is együtt járhat. A szárítást akkor tekinthető befejezettnek, ha a növényi rész már pattanva törik. Legrövidebb ideig a virágok és a levelek, leghosszabb ideig a húsos termések és a gyökerek száradnak.
Gyógynövények szárítása kertes házban vs. panel-lakásban
Magára a szárításra igen kreatív és leleményes módon kivitelezett házi megoldások is elérhetők! Terítsd a növényeket tálcákra helyezett zsírpapírra vagy sütőpapírra, majd ezeket tedd a szekrények vagy akár a cserépkályha tetejére. Van, aki a falra deszkát erősít, és a deszkából félig kiálló csavarokra aggatja a kis növény csokrokat. Ha már felaggatás: megoldható kifeszített kötélen úgy, hogy ruhacsipeszekkel erősíted a kötélre a csokorba kötött növényeket. A panelban a szárítást érdemes a plafonhoz minél közelebb eső részen megoldani, mivel ott van a legmelegebb, így gyorsabb a száradás. A szárítás ideje alatt gyakran szellőztess!
Kisebb mennyiségben gyűjtött növényeket háztartási aszalógépben is száríthatsz, de a kihűlő sütő hőjét is érdemes lehet kihasználni a szárításra. A légkeveréses elektromos sütő is jó megoldás, hiszen ezen egészen alacsony hőfokokat is be tudunk állítani. A szárítás általában körülbelül 40-50 Celsius fokon, maximum 60 fokon történik. Vigyázz, hogy ne süljön, hanem száradjon a növény!
Kertes házban némileg egyszerűbb a helyzet. Klasszikusan kiaggathatod a tornácon kifeszített kötélre vagy a tornác falán lévő virágtartókra, esetleg erre a célra kialakított egyéb helyre, például polcos tárolókra is elhelyezheted a növényeket. Szintén klasszikus módszer a padláson szárítás. Ehhez lehetőleg tiszta, nem poros, illetve állatok által hozzáférhetetlen padlásra van szükség.
Akármelyik megoldást is választasz, tartsd szem előtt, hogy esős, nyirkos, harmatos időben gondoskodni kell arról, hogy fedett helyre vidd a száradó növényeket, különben visszanedvesednek, befülledhetnek, illetve a lassú száradástól károsodnak, és értéktelenné válnak.
Ha kíváncsi vagy, hogyan lehet tárolni az értékes növényeid a szárítás után, ajánljuk az alábbi cikket.
Reméljük, meghoztuk a kedved a házi szárításhoz!
Csak ajánlani tudjuk, hiszen mi is szárított gyógynövényekből készítjük termékeinket Neked és szeretteidnek.
